Az álmok világa I. – Mi is az álom? Tudományos válaszok röviden

A tudományos vizsgálódások ellenére még mindig nincs egyértelmű válasz arra, hogy miért álmodunk. Néhány jelentősebb elmélet szerint az álmodás segít feldolgozni az emlékeket és jobban megérteni az érzelmeinket, emellett lehetőséget ad arra, hogy kifejezzük vágyainkat, vagy gyakoroljuk a kihívások leküzdését.

Az álom a képek, gondolatok és érzelmek összessége, amelyeket alvás közben tapasztalunk. Az álmok rendkívül intenzívek vagy érzelmesek, de akár nagyon homályosak, illékonyak, zavarosak vagy unalmasak is lehetnek. Vannak örömteli álmok, míg mások félelmetesek vagy szomorúak. Néha úgy tűnik, hogy egyes álmoknak egyértelmű történetük van, míg a többinek egyáltalán nincs értelmük. Az alvásról és az álmodásról még sok mindent nem tudunk, de a tudósok azt biztosan állítják, hogy szinte minden ember minden alvás során álmodik, összesen körülbelül két órát éjszakánként, függetlenül attól, hogy emlékszik-e rá ébredéskor vagy sem.

Amellett, hogy mi is szerepel egy adott álomban, felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért álmodunk. Az alábbiakban részletezem a legfontosabb elméleteket az álmok céljáról, és bemutatom, hogyan alkalmazhatók ezek az elméletek konkrét álmokra.

Hogyan tanulmányozzák a tudósok az álmokat?

Az álmodás oka évezredek óta foglalkoztatja a filozófusokat és a tudósokat. Az álomtartalmat hagyományosan az álmodó ébredéskori szubjektív emlékezete alapján mérik. Azonban az álommegfigyelést objektív értékeléssel is végzik a laboratóriumban.

Egy kutatásban a tudósok még egy kezdetleges álomtartalom-térképet is létrehoztak, amely képes volt nyomon követni az emberek álmait valós időben a mágnesrezonanciás képalkotás (MRI) mintái segítségével. A térképet aztán az álmodók ébredéskori beszámolói támasztották alá.

 

 

Az álmok szerepe

A legelterjedtebb álomelméletek szerint az álmodás funkciói a következők: Emlékek rögzítése: az álmok segíthetnek az emlékek megszilárdításában és rögzítésében. Az alvás során az agy áttekinti a nap folyamán tanultakat és tapasztaltakat, és az álmok során segíthet elraktározni a fontos információkat. Érzelmek feldolgozása: az álmok lehetőséget adnak az érzelmek feldolgozására. Az álmokban megjelenhetnek a nap folyamán átélt stressz, félelem, szomorúság vagy öröm érzései, amelyeket az álmodó ilyen módon dolgoz fel. Legmélyebb vágyak kifejezése: az álmokban a tudatalatti vágyak és kívánságok is megjelenhetnek szimbolikus formában. Potenciális veszélyekkel való szembenézés: egyes elméletek szerint az álmok során a lehetséges veszélyhelyzeteket gyakoroljuk, hogy felkészültebbek legyünk a valóságban bekövetkező hasonló szituációkra.

Sok szakértő úgy véli, hogy az álmodás inkább ezen okok kombinációja miatt történik, mintsem egyetlen konkrét elméletre vezethető vissza. Ezenkívül bár számos kutató szerint az álmodás elengedhetetlen a mentális, érzelmi és fizikai jóllét szempontjából, és feltételezik, hogy az álmoknak valójában nincs is különösebb célja. Fontos megjegyezni, hogy az álmok kutatása még mindig fejlődő tudományág, és a miértjére egyértelmű választ egyelőre nem tudnak adni.

Azonban az álmok sokfélesége és az egyéni jelentésük arra utal, hogy az álmok összetett jelenségek, amelyekről még sokat kell tanulnunk. Az alvás különböző fázisaihoz különböző álomfunkciók is kapcsolódhatnak. A legelevenebb álmok a gyors szemmozgásos (REM=rapid eye movement) alvás során fordulnak elő, és ezekre az álmokra emlékezünk a leggyakrabban. A nem gyors szemmozgásos (non-REM) alvás során is álmodunk, de ezeket az álmokat kevésbé gyakran jegyezzük meg, és tartalmuk általában hétköznapibb. Az alvás különböző fázisainak kutatása segíthet jobban megérteni az álmok funkcióját és jelentőségét. A tudósok úgy gondolják, hogy a REM alvás alatti álmok fontos szerepet játszanak az érzelmek feldolgozásában és a kreatív gondolkodásban, míg a non-REM alvás alatti álmok inkább a memória konszolidációhoz kapcsolódhatnak.

Az álom a tudatalatti tükre lehet?

Sigmund Freud álomteóriája szerint az álmok a tudattalan vágyak, gondolatok, vágyteljesülések és motivációk lenyomatai. Elmélete szerint az embereket elfojtott és tudatalatti vágyak, például agresszív és szexuális ösztönök hajtanak. Bár Freud állításainak egy részét megcáfolták, a kutatások arra utalnak, hogy létezik egy “álomvisszahatás” jelenség, más néven álomvisszaütés elmélet, amely szerint egy gondolat elnyomása azzal jár, hogy arról álmodunk. Elméletét, bár vitatott, mégis a nyugati pszichológia alapkövének tekintik (és én is ezzel értek leginkább egyet személyes tapasztalatok alapján), és segített megalapozni az álmok pszichológiai értelmezését. Az álomvisszahatás elmélete pedig további kutatásokra ösztönöz, hogy jobban megértsük, hogyan befolyásolják a tudattalan gondolatok az álomtartalmat.

Freud az “Álomfejtés” című művében azt írta, hogy az álmok “elfojtott vágyak álruhás kielégülései”. Két különböző álomkomponenst is leírt: a manifeszt tartalom (valóságos képek) és a látens tartalom (rejtett jelentés). Freud elméletét számos kritika érte, többek között azért, mert módszertanát nem támasztották alá tudományos vizsgálatok, és túl nagy hangsúlyt fektetett a szexualitás szerepére az álmokban. Az álomkutatás (sajnos) azóta eltávolodott Freud gondolataitól, és inkább a tudományos módszereket alkalmazza az álmok megértésére.

 

 

Az álmok információfeldolgozása

Az aktivációs-szintézis modell, melyet J. Allan Hobson és Robert McCarley dolgozott ki, az egyik legelterjedtebb elmélet az álmok okaira. E szerint az agy bizonyos területei a REM alvás során aktiválódnak, ami az amygdala és a hippocampus működését indítja be, különböző elektromos impulzusokat hozva létre. Ezek az impulzusok véletlenszerű gondolatok, képek és emlékek összeállítását eredményezik az álmodás során. Ébredéskor az aktív elme összekapcsolja az álom különböző képeit és emléktöredékeit, hogy koherens narratívát alkosson. Az aktivációs-szintézis modell alapján az álmok a véletlenszerű ingerek egyfajta összeállítása, amelyek az alvó elmének megjelennek, majd ébredéskor próbálunk értelmet adni nekik. Ebben az értelemben az álmok arra ösztönözhetik az álmodót, hogy új kapcsolatokat hozzon létre, hasznos ötleteket merítsen belőlük, vagy ébrenléte során kreatív megvilágításba helyezzen dolgokat.

Az álmok segítik a memóriát

Az információfeldolgozási elmélet szerint az alvás lehetővé teszi az előző nap során begyűjtött információk és emlékek megszilárdítását és feldolgozását. Néhány álomszakértő úgy véli, hogy az álmodás ennek az élményfeldolgozásnak a mellékterméke, vagy akár aktív része is lehet. Ezt a modellt az álmok önszerveződési elméleteként ismerjük. Magyarázata szerint az álmodás az agy neurális aktivitásának mellékhatása, amely az alvás során a memóriák rögzítésekor jelentkezik. Az információk tudattalan újra rendezésének folyamata során felmerül, hogy az emlékek egyesülnek vagy gyengülnek. Az önszerveződési elmélet szerint álmodás közben a hasznos emlékek megerősödnek, míg a kevésbé hasznosak elhalványulnak. A kutatások alátámasztják ezt az elméletet. Kimutatták, hogy azok a személyek, akik arról álmodnak, hogy bonyolult feladatokat hajtanak végre, jobban teljesítenek a valóságban. A tanulmányok azt is igazolták, hogy a REM alvás során az alacsony frekvenciájú theta hullámok aktívabbak a homloklebenyben, akárcsak az ébrenlét során, amikor az emberek tanulnak, tárolnak és felidéznek információkat. Egy másik elmélet szerint az álmok célja, hogy segítsenek nekünk a problémamegoldásban. A kreativitás elmélete szerint az álmodó tudattalan elméje szabadon szárnyalhat a határtalan lehetőségek birodalmában, mentesülve a tudatos világ gyakran elfojtó valóságától. A kutatások azt is igazolták, hogy az álmodás hatékonyan elősegíti a kreatív gondolkodást. Tudományos kutatások és személyes beszámolók is alátámasztják azt a tényt, hogy sok ember sikeresen merít inspirációt az álmaiból, és az álmainak tulajdonítja nagy “aha” élményeit.

A váratlan kapcsolódások létrehozása az álmokban megjelenő emlékek és gondolatok között gyakran termékeny talajnak bizonyul a kreativitás szempontjából. Ennek oka az, hogy az álmokban:

• Az agy olyan területei is aktívak, amelyek általában nem szoktak együttműködni az ébrenlét során. Ez lehetővé teszi az agy számára, hogy szokatlan és innovatív módon kapcsolja össze a különböző információkat.
• Az álmok kevésbé kötődnek a logikához és a valósághoz, mint a tudatos gondolkodás. Ez lehetővé teszi a kreatív gondolkodás “szabályainak” fellazítását és új perspektívák kipróbálását.
• Az álmokban az ötletek és emlékek egy szabad asszociációs folyamaton mennek keresztül. Ez olyan váratlan kapcsolatokat hozhat létre, amelyek az ébrenlét során nem merülnének fel.

Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az álmokban gyakran születnek kreatív ötletek és megoldások.

Az álmok tükrözik az életed

A kontinuitási hipotézis szerint az álmok az ember valós életének tükröződései, tudatos tapasztalatokat szőnek bele az álomtartalomba. Azonban nem csupán az ébrenlétünk egyenes átélése jelenik meg az álmokban, hanem ezek a pillanatok inkább emléktöredékek foltmunkái formájában rakódnak össze. A kutatások arra utalnak, hogy bár az álmok tükrözhetik az életünket, a különböző alvási fázisok eltérő szerepet játszanak a különböző típusú emlékek feldolgozásában. A non-REM alvás inkább a deklaratív memóriával, a mindennapi, rutinszerű emlékekkel kapcsolatos lehet. A REM alvás során pedig inkább az érzelmi és tanulságos emlékek kerülnek előtérbe. Általánosságban elmondható, hogy a REM alvás során tapasztalt álmokat könnyebb felidézni, mint a non-REM alvás alatti álmokat. A kontinuitási hipotézis szerint az álmokban az emlékek szándékosan töredékesen jelenhetnek meg, ami segíti az új tanulást és tapasztalatokat a hosszú távú memóriába való beépítését. Ennek ellenére még mindig sok megválaszolatlan kérdés van azzal kapcsolatban, hogy miért kerülnek elő egyes emlékek hangsúlyosabban az álmokban, illetve miért maradnak mások háttérben.

Az álmok felkészítenek és védenek

Az álomkutatásban az egyik érdekes elméletcsoport az úgynevezett “primitív ösztönök újrapróbálása” és az “adaptív stratégia” elméletek, amelyek szerint az álmok célja, hogy felkészítsenek minket a való világ veszélyeivel való szembenézésre. Eszerint az álmok egyfajta szociális szimulációként vagy fenyegetés-szimulációként működnek, biztonságos környezetet teremtve az álmodó számára a fontos túlélési készségek gyakorlásához. Az álmok során csiszolódnak a harc-vagy-menekülés ösztöneink, és mentális képességet fejlesztünk a fenyegető helyzetek kezelésére

A fenyegetés-szimuláció elmélete szerint az alvás közben az agyunk a „harcolj vagy menekülj” mechanizmusra összpontosít, felkészítve bennünket az életveszélyes és/vagy érzelmileg intenzív szituációkra. Ezek a szituációk a következőket foglalhatják magukban:

• Üldöző elől menekülés
• Lezuhanás a szikláról
• Meztelen megjelenés valahol
• Nyilvános mosdóhasználat
• Tanulás elmulasztása egy fontos vizsga előtt

 

 

Ezek a szituációk, noha furcsának és ijesztőnek tűnhetnek, az elmélet szerint segítenek az agynak felkészülni a lehetséges veszélyekre, mivel az álmok során biztonságos környezetben gyakorolhatjuk a „harcolj vagy menekülj” reakciókat, ami segíthet a valóságban jobb döntéseket hozni. Segít fejleszteni a stresszkezelési képességeket, mivel az álmokban tapasztalt fenyegető helyzetek gyakorlása segíthet csökkenteni a szorongást és a félelmet a valós élet hasonló szituációiban. Megerősíti az érzelmi szabályozást, mert az álmokban megelevenedő intenzív érzelmek feldolgozása segíthet az érzelmi szabályozás és a rugalmasság fejlesztésében. Ez az elmélet azt sugallja, hogy a fenyegető helyzetek kezelésére szolgáló készségek gyakorlása álmaink során evolúciós előnyt nyújt számunkra. Ennek köszönhetően ugyanis jobban meg tudunk küzdeni a valós életben felmerülő fenyegető helyzetekkel, vagy el tudjuk kerülni azokat. Ez segít megmagyarázni, hogy miért teremt oly sok álom ijesztő, drámai vagy intenzív helyzeteket.

Az álmok segítenek az érzelmek feldolgozásában

Az érzelmi szabályozás elmélete szerint az álmok célja, hogy segítsenek nekünk az érzelmek és traumák feldolgozásában és kezelésében az alvás biztonságos terében. Kutatások kimutatták, hogy az érzelmek feldolgozásában részt vevő amygdala és a memóriatárolásban kulcsfontosságú szerepet játszó hippocampus agyi területek aktívak az élénk, intenzív álmodás során. Ez a megfigyelés erős kapcsolatot mutat az álmodás, a memóriatárolás és az érzelmek feldolgozása között. Ez az elmélet arra utal, hogy a REM alvás alapvető szerepet játszik az agyi érzelmi szabályozásban. Ezzel egyben magyarázatot ad arra is, hogy miért olyan élénk érzelmileg sok álom, és miért jelenhetnek meg újra és újra az álmokban az érzelmi vagy traumatikus tapasztalatok. A kutatások kimutatták, hogy összefüggés van az érzelmek feldolgozásának képessége és az alvás során tapasztalt REM fázis mennyisége között. Az álmok tartalmi hasonlóságai és az álmodók által megosztott közös álmok elősegíthetik a kapcsolódást. A kutatások arra is rámutatnak, hogy azok az emberek, akik megosztják álmaikat másokkal, fokozott empátiát mutatnak. Ez arra utal, hogy az álmok a közösség és a személyközi támogatás elősegítésével segítenek a megküzdésben.

További elméletek az álmokról

Az álmok funkciójának megértésére számos más elmélet is született. Néhány ezek közül a következők:

• Külső ingerek feldolgozása: Ez az elmélet azt állítja, hogy az álmok az agyunk azon próbálkozásai, hogy az alvás során érzékelt külső ingereket (például kutyaugatást, zenét vagy síró babát) értelmezze.
• “Mentális takarítás”: Ez a számítógépes metaforán alapuló elmélet szerint az álmok a “mentális szemetet” tisztítják meg, felfrissítve az agyat a következő napra.
• Fordított tanulás: A fordított tanulás elmélete szerint álmodunk azért, hogy felejtsünk. Az agyunkban több ezer idegi kapcsolat van az emlékek között – túl sok ahhoz, hogy mindent megjegyezhessünk –, és az álmodás része ennek a kapcsolatrendszernek a “ritkítása”.
• Folyamatos aktiváció elmélet: A folyamatos aktiváció elmélete szerint álmodunk azért, hogy az agyat aktívan tartsuk alvás közben, ezáltal biztosítva annak megfelelő működését.

 

 

Tudatos álmodás

A tudatos álmok olyan, viszonylag ritka álomtípusok, amelyek során az álmodó tudatában van annak, hogy álmodik, és gyakran valamennyi kontrollt gyakorolhat az álomtartalom felett. A kutatások azt mutatják, hogy az emberek körülbelül 50%-a emlékszik arra, hogy életében legalább egyszer volt tudatos álma, és valamivel több mint 10% számol be arról, hogy havonta legalább kétszer fordul elő vele ilyen.

Egyelőre nem tudjuk pontosan, miért tapasztalnak egyes emberek gyakrabban tudatos álmokat, mint mások. Szakértők még nem derítették fel teljes mértékben, hogy miért és hogyan jönnek létre a tudatos álmok, de a kezdeti kutatások arra utalnak, hogy az agy prefrontális és parietális lebenyei jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban.

Hogyan álmodjunk tudatosan?

Sokan vágynak a tudatos álmodás élményére, és igyekeznek minél gyakrabban átélni azt. A tudatos álmodást a virtuális valósághoz és a hiperrealisztikus videojátékokhoz szokták hasonlítani, hiszen a tudatos álmodók számára a végső, önirányított álomvilág-élményt nyújtja. A tudatos álmodás elősegítésére számos potenciális tréningmódszer létezik, többek között:

• Kognitív tréning: Ez magába foglalhatja a valóságvizsgálati technikákat, melyekkel az ébrenlét során gyakoroljuk annak felismerését, hogy álmodunk.
• Külső stimuláció az alvás során: Ilyenek lehetnek például a fény- vagy hangjelzések, amelyek az alvás bizonyos fázisában aktiválódnak, és arra késztethetik az álmodót, hogy rájöjjön, álmodik.
• Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek befolyásolhatják az alvásciklusokat, és a tudatos álmodás elősegítésére is használták őket, azonban ezek használata nem ajánlott szakorvosi felügyelet nélkül, és komoly mellékhatásai lehetnek.

 

Fontos megjegyezni, hogy bár ezek a módszerek ígéretesnek tűnhetnek, egyelőre egyiket sem vizsgálták be alaposan, és hatékonyságukat sem bizonyították tudományosan. (A következő cikkben részletesebben elmerülünk majd a témában.)

Érdekes összefüggést találtak a tudatos álmodás, a magas fokú kreativitás és a kreatív teljesítmény között. A kutatások azt mutatják, hogy a tudatos álmodók jobban teljesítenek a kreatív feladatokban, mint azok, akik nem tapasztalnak tudatos álmokat.

Stresszálmok

A stresszes élettapasztalatok gyakran megjelennek az álmainkban. A stresszes álmokat szomorúnak, ijesztőnek és rémálomszerűnek lehetne leírni. A szakértők még nem teljesen értik, hogyan vagy miért kerülnek be az álmainkba konkrét stresszes tartalmak, de számos elmélettel próbálják megmagyarázni ezt a jelenséget, ilyen például a kontinuitási hipotézis, az adaptív stratégia elmélet és az érzelmi szabályozás elmélete. A stresszes álmok és a mentális egészség szorosan összefüggenek.

• A napi stressz megjelenik az álmokban: A kutatások kimutatták, hogy azok, akik ébrenlétükben nagyobb mértékű aggodalmat tapasztalnak, valamint a poszt-traumás stressz zavar (PTSD) diagnózisával élők gyakrabban számolnak be rémálmokról, amelyek intenzívebbek is.
• A mentális egészségügyi zavarok hozzájárulhatnak a stresszes álmokhoz: Az olyan mentális egészségügyi zavarokkal küzdők, mint a szorongás, a bipoláris zavar és a depresszió, hajlamosabbak a szorongató álmokra, valamint általában nehezebben is alszanak.
• Az aggodalom összefüggésben áll a stresszes álmokkal: A kutatások egyértelmű kapcsolatot mutatnak ki az aggodalom és a stresszes álomtartalom között. Ezek az álmok az agy azon kísérletei lehetnek, hogy segítsen nekünk megbirkózni ezekkel a stresszes tapasztalatokkal és értelmet adni nekik.

 

 

 

Bár számos elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért álmodunk, a funkciójuk teljes megértéséhez további kutatásokra van szükség. Ahelyett, hogy csak egyetlen hipotézis lenne helyes, valószínűbb, hogy az álmoknak számos célja van. Mivel tudjuk, hogy az álmok miértjével kapcsolatban még sok minden bizonytalan, szabadon tekinthetsz saját álmaidra úgy, ahogyan az számodra a leginkább rezonál. Ha aggódsz az álmaid miatt és/vagy gyakran vannak rémálmaid, beszélj kezelőorvossal vagy alvási specialistával.

Indruch Beáta

 

Felhasznált irodalom:

1. National Institute of Neurological Disorders and Stroke. Brain basics: Understanding sleep
2. Horikawa T, Tamaki M, Miyawaki Y, Kamitani Y. Neural decoding of visual imagery during sleep
3. De Gennaro L, Cipolli C, Cherubini A, et al. Amygdala and hippocampus volumetry and diffusivity in relation to dreaming
4. Zhang W, Guo B. Freud’s dream interpretation: A different perspective based on the self-organization theory of dreaming
5. Wegner DM, Wenzlaff RM, Kozak M. Dream rebound: The return of suppressed thoughts in dreams
6. Hobson JA, McCarley RW. The brain as a dream state generator: an activation-synthesis hypothesis of the dream process
7. Eichenlaub JB, Van Rijn E, Gaskell MG, et al. Incorporation of recent waking-life experiences in dreams correlates with frontal theta activity in REM sleep
8. Zhang W. A supplement to self-organization theory of dreaming
9. Rasch B, Born J. About sleep’s role in memory
10. Marzano C, Ferrara M, Mauro F, et al. Recalling and forgetting dreams: Theta and alpha oscillations during sleep predict subsequent dream recall
11. Llewellyn S, Desseilles M. Editorial: Do both psychopathology and creativity result from a labile wake-sleep-dream cycle?
12. Revonsuo A. The reinterpretation of dreams: An evolutionary hypothesis of the function of dreaming
13. Ruby PM. Experimental research on dreaming: State of the art and neuropsychoanalytic perspectives
14. Gujar N, McDonald SA, Nishida M, Walker MP. A role for REM sleep in recalibrating the sensitivity of the human brain to specific emotions
15. Blagrove M, Hale S, Lockheart J, Carr M, Jones A, Valli K. Testing the empathy theory of dreaming: The relationships between dream sharing and trait and state empathy
16. Brown DW. Crick and Mitchison’s theory of REM sleep and neural networks
17. Zhang J. Continual-activation theory of dreaming
18. Vallat R, Ruby PM. Is it a good idea to cultivate lucid dreaming?
19. Baird B, Mota-Rolim SA, Dresler M. The cognitive neuroscience of lucid dreaming
20. Stumbrys T, Daunytė V. Visiting the land of dream muses: The relationship between lucid dreaming and creativity
21. Rek S, Sheaves B, Freeman D. Nightmares in the general population: Identifying potential causal factors
22. Sikka P, Pesonen H, Revonsuo A. Peace of mind and anxiety in the waking state are related to the affective content of dreams